Harmónia a zenében és a vizualitásban
A Honeybeast és a fiatal grafikusok közös kreatív projektje
Írta: Szabó Sára Mária 13.G - Fotózta: Rácz Adrienn 11.G - Szervezte: Deák Zsuzsanna grafika oktató
A Honeybeast zenekar és a Vedres István Technikum grafikus diákjai közös alkotófolyamatba kezdtek.
A cél: a turné vizuális világának újragondolása, ahol a zene, a forma és az üzenet egységbe rendeződik.

Kivonat az első találkozás tervezési kérdéseiből
A következő interjúrészlet a Honeybeast zenekar és a Vedres István Technikum grafikus diákjai közötti első találkozás beszélgetését foglalja össze a grafikai tervezéshez.
A Webres suliújság további kérdései és válaszai az alábbi linken lesznek olvashatóak: LINK
A megbeszélés középpontjában a turné vizuális arculata, a logóhasználat, a plakáttervezés, a technikai szabadság és a közönség megszólítása állt.
A logó filozófiája: egyszerűség és sokoldalúság
Mire alapozzuk a logótervek formaiságát? „Ez gyakorlatilag a turné neve,” mondja Zsófi, a zenekar énekese. Olyan formátumban kell megjeleníteni, ami kicsiben és nagyban, mindenféle felületen látványos tud lenni. Ha színes háttér elé kerül, akkor is jól látszódjon, de ha egyszerű környezetben van, akkor is működjön. Ez egy logó lényege minden tervezésben, most viszont kétségtelenül tipográfiára kell alapoznunk, ez teszi izgalmassá a küldetést.
„Nincs megkötés a színpalettára,” - folytatja Zsófi - „de a színes verziókat nem igazán támogatom, lehet, hogy ebben kicsit konzervatív vagyok. Ez mindig a háttértől függ: ha sötét a háttér, fehéret használok, ha vibráló és színes, akkor feketét.”
Zoli, a zenekar vezetője, hozzátette: „A zenekari logó sem háttérhez kötött, bármilyen színű lehet. Volt már színes verzió is. Akár ötvenféle színben is kipróbálhatjuk.”
A beszélgetés tartalmas és ötletekkel teli volt, a zenekar tagjai még meg nem fogalmazott kérdésekre is adtak válaszokat a grafikus diákok számára. Így például Zoli szerint a mozgókép is új lehetőségeket nyithat: „Akár meg is mozdulhat a logó, mint egy érem, ami megfordul. Engem ez nagyon elkezdett érdekelni.”
Plakát, arculat és szabályok
A plakátokon a zenekar szerint a legfontosabb az információk pontossága és egységes megjelenése. „A helyszínek, az időpont, az esemény neve és a logó biztosan rajta lesznek,” mondta Zsófi. „A többit majd később pontosítjuk.”
Ez a projekt attól is különleges, hogy nem csak egy buzgó zenekarral zajlik az együttműködés, de a feladatoknak és kivitelezésüknek egy nagy kiadó áldására is szüksége van. Zoli hozzátette: „A turnéplakátok szigorú elbírálás alá esnek. Megadjuk a paramétereket mindenképp – betűméretet, formátumot, arányokat –, mert ezek az arculat alapszabályai egyébként is.” Ez nyomásnak érződhet elsőre, viszont egy életre szóló tapasztalatot kínál fel adiákok számára.

Egyensúly az arculat és az önkifejezés között
A végzősök felvetették, hogy mennyire térhetnek el az eddigi vizuális világtól, vihetik bele saját ízlés- és formavilágukat a grafikai elemekbe. Zsófi bátorító volt: „ Én nagyon örülnék, ha bele tudnátok vinni saját magatokat és ki tudnátok bontakozni. Sőt, az adott város jellemzőit is nyugodtan beleépíthetitek.”
A jó kollaboráció a diákok és a zenekar egy síkon való ötletelésén látszik talán a leginkább. Az ötletek jó fogadtatásra lelnek és új ajtók nyílnak mind a tagok, mind a diákok számára.
Zoli egyetértett: „Egy pécsinek biztosan jól esne, ha a saját városát látná viszont egy Honeybeast-plakáton!”
Technika és szabadság
A technikákban teljes szabadságot adtak a zenészek, főként az egyéni vizualitás kihasználása miatt. „Nincs megkötés,” - hangsúlyozta Zsófi - „örülnék, ha lennének kézzel készült technikák, mert azok bensőségesebbek. Akvarell, tempera, akril, pasztell — mind jöhet. De ha valaki digitálisan alkot, az is teljesen rendben van.”
Zoli hozzátette: „Zsófi mindig is a manuális technikákat kedvelte. Volt lemezborító, amit teljesen kézzel készített.” Ugyan a diákoknak nem jutott sok idejük megismerni a Honeybeastet belülről, de a tagok segítségével közelebb juthattak olyan ötletek születéséhez, ami a legközelebb állhat a zenekar értékeihez.
Az arculati kézikönyv vagy mockupok kérdésére Zsófi elmosolyodott: „Ha nem nagy fáradság, szívesen látnánk a munkákat mockupban is, de nem feltétel, számomra egy arculati kézikönyv elkészítése túl sok energiát vett igénybe.” Különleges alkalom, hogy az alkotó alkotónak készít, így a szakmai megpróbáltatásokban együttérzésre is találhattak a végzős grafikusaink.
Születésnap és humor
A zenekar idén ünnepeli huszadik évfordulóját, így felmerült, hogy az ünneplésben segítségükre lehet-e a sok diák munkája.
Esetleg egy születésnapi üdvözlőlap? „Vicces lenne egyébként,” - mondta Zoli nevetve. - „Akár azt is csinálhattok.” Az ünneplés kivitelezése még homályos ugyan mindenki számára, de legalább a beharangozásában különleges szerepük van máris a Vedres diákjainak.

Közönség: nullától százig
A Honeybeast közönsége rendkívül sokszínű, amelynek számos oka lett az évek során.
„A turnén iskolákat is bevonunk,” mondta Zsófi. „Eljönnek a diákok, a szüleik — így a korosztály eleve nagyon széles.”
Zoli hozzátette: „A 2015-ös dalverseny indította el a karrierünket. Mindenféle formáció szerepelt benne, és mivel ott ismert meg minket a közönség, azóta gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt hallgatnak. 2017 körül sikerült megfogni rengeteg fiatalt, a fesztiváli szereplések miatt. Ma már mindenkinek játszunk – nullától százig.”
A tervezés fontos részét képezi a célközönség, és habár jelen projektben elsősorban a tagok tetszését szeretnék elnyerni a diákok, fontos volt felhozni azokat a beszélgetés során, akiket a Honeybeast a zenéjükkel fog meg.

Visszatérő motívumok
A dalszövegekben visszatérő sorok is, de leginkább témák jelennek meg. „Zoli sokszor ír olyan szövegelemeket, amelyek később számos formában visszatérnek,” mondta Zsófi.
Zoli így fogalmaz írásairól: „Három-négy alapvető tematikánk van: társadalomkritika, az egyén és a társadalom kapcsolata, a magánélet problémái — szerelem, elhagyás, megcsalás —, és egy negyedik, filozofikusabb réteg, ami létösszegzés, kicsit Ady-módra.”
A vizualitásban viszont még nincsenek tudatosan ismétlődő elemek. „Grafikai tervezésben egyelőre csak a logó állandó,” mondta Zsófi, aki a logó tervezője is.
A Honeybeast mint karakter
Ez olyan perspektívát is tárhat a diákok elé, amely akár egy új módszert kínálhat fel a nézőközönség közeledésére: egy persona létrehozását. „Az Isten álma című klipben bőrbe is bújt a karakter,” meséli Zsófi.
Zoli rámutatott a lényegre: „ A Honeybeastet nem vizualizálom, de ha kéne akkor számomra is, mint az Isten álmában, nő. Sörözik egy kocsmában és elmegy a SZIN-re. Egy ismerősünk rajzolta az egészet, Holi művésznéven, egy rapper és rajzfilmrendező.”
A fantázianévben pedig a „Honey” az édesem, kedvesem lágy megszólításra utal, a „beast” vad, szörnyeteg jelentésével szemben – mint a jin és jang – Zoli hasonlatával élve.
Színek, hangulatok, asszociációk
Egy turnéplakát hangulatának mégis legfőképp a turnésokat kell tükröznie, így több szemszögből közelítették meg a színek harmóniáját is. Ha a Honeybeast egy szín lenne, Zsófi szerint: „Nekem minden fekete-fehér, sajnos — de lehetne akár bármilyen komplementer. Rátok van bízva.”
A koncertélmények viszont teljesen más világot idéznek: „A színpadon sokszínű a hangulat: vibrálás, fényváltások, sötétből világosba és vissza. A közönség is sokféle. Én mégis mindig az egyszerűség felé terelnék.”
A legfirssebb támaszpont

Zsófi a Páratlan lemezborítót hozza példaként: „Az a legegyszerűbb dizájnom. Csomagolópapír hatást kelt elsőre, maga a grafikai megoldás az az volt, hogy egy nagyon egységes, mintaszerű dologban legyen valami plusz. Ezt a nagyon grid szerű világot szerettem volna belevinni. Amiért egy válástörténetről szól a címadó dal, ezért van benne az alma motívuma is például: karácsonykor annyi felé szoktak szétvágni egy almát ahány tagú a család.”
A kettévágott almában pedig szintén nem véletlenszerű a könnycsepp érzetet keltő páratlan számú magok a magházban. Ezen minta gondolatébresztőként is szolgált a diákok számára. A jó grafikai elem lehet elvont, mégis precíz és megfontolt.
Közös út – zene és kép között
A Honeybeast és a grafikus diákok együttműködése nem csupán egy vizuális projekt: ez párbeszéd a zene és a dizájn között. A cél nem a díszítés, hanem a kifejezés, ahol a kép és a hang egymás tükörképei. Továbbá a zenekar nyitottságát és közelgő turnéjának mondanivalóját is iskolánkkal való együttműködésével kezdheti megfogalmazni: a zene mindenkié, így minden alkatrésze is, a hirdetéstől a koncertélményig.